2023. május 25., csütörtök

Németország, Allgäu - SzG3

További összefoglalóbb jellegű beszámolók Németországból:

Vissza a főoldalra (katalógus)

Most az Allgäu régióban járunk. Az Allgäu régiónak azonban nincsenek pontos földrajzi határai. Az elmúlt néhány évtizedben valószínűleg az "Allgäu" kifejezés regionális terjeszkedése is történt, amely jóval túlmutat az Urallgäu-n (az eredeti területen). Ennek kritériumai például a gazdálkodási forma, itt mindenekelőtt a tejtermesztés határa, a nyelv, az építkezés típusa és az emberek életmódja. Az 1970-es évek óta az "Allgäu" nevet folyamatosan használják marketing célokra, így a nem a régióban található helyeket, például Bad Wörishofent , Ravensburgot , Memmingent vagy Lindau-t (Bodeni-tó) "Allgäuban" hirdetik.  

Vegyük sorra az itt meglátogatott helyeket: 

Füssen:


2022-ben jártam erre először.

A város a Lech folyó völgyébe települt, határos Ausztriával (ezért kellett Linderhofból Ausztrián keresztül jönni, mert rövidebb). Igazából nem ezt a helyet akartam megnézni hanem Neuschwanstein-t, de mint azt írtam korábban, az arra szánt időt egy klassz kis dugóban töltöttem. Így maradt Füssen, de utólag azt kell mondanom, hogy nem bántam meg, mivel rengeteg látnivaló van itt. Most is előjött a parkolási probléma, a GPS szerint be lehet hajtani a Lech hídján a városba, valójában semmilyen motorizált járművel nem lehet (gondolom az üzletek ellátását azért megoldják). Így keringtem egy kicsit és a főúton, ahol bejöttem (Tiroler str) találtam egy helyet néhány kör után, végül is ott ezek szerint lehetett parkolni, mivel nem lett belőle semmi baj. Innen elgyalogoltam a Lech hídjáig, közben nagyon szép rálátás volt a kolostorra és a fellegvárra. Németországban (legalább is erre felé) semmi sem egyenes és semmi sem vízszintes, így a fellegvárba is eléggé meredeken fel kellett gyalogolni. Menet közben megtekinthető a kolostor, ahol jelenleg egyéb hivatalok mellett a Városi múzeum is található. Maga a fellegvár is látványos (bár a szokásos kiállítás itt nincs), jól bebarangolható, sőt az egyik toronyba fel is lehet menni, szép távlati képeket lehet készíteni. Visszatérve a városba elkapott egy heves zápor, azt kihasználva egy jót ebédeltem. Az Alpokban ilyen gyakran előfordul. Visszatérve az autóhoz, visszafelé mentem egy kicsit egy parkolóig, ahonnan a Lech vízesését meg lehet tekinteni. Igazából ez egy mesterséges vízesés, a folyó felduzzasztó gátról zubog le a víz és hatol be egy rövid, de nagyon szép szurdokba. Ezt a helyet a szurdok felett átívelő hídról lehet megtekinteni. Érdekes, hogy hogyan fér el ennyi víz egy ilyen keskeny szurdokban!
Füssen az egyik leglátványosabb város volt az utam alatt, érdemes a fotóalbumot megnézni!

beszámoló fotóalbuma ITT látható!

Hohes Schloss
a Lech folyó
Heilig-Geist-Spitalkirche

Benediktinerkloster St. Mang

Benediktinerkloster St. Mang
Hohes Schloss
Benediktinerkloster St. Mang
Hohes Schloss
Hohes Schloss
Hohes Schloss
Hohes Schloss
Hohes Schloss

Benediktinerkloster St. Mang




Heilig-Geist-Spitalkirche
a Lech folyó

a Lechfall (Lech vízesés és szurdok):







Füssenben már jártam 2022-ben (lásd fent), de most a feleségemmel együtt tudtam jönni. Elsődleges cél II. Lajos féle kastélyok megtekintése volt, ehhez jó kiindulási hely volt ez a város. Elsődleges probléma a szálláshely megválasztása volt. Maga a belváros kicsi, autóval megközelíthetetlen (parkolás, csomag pakolás, stb), úgy általában egy városban drágább a parkolás, mint a környékén (esetleg az éjszakai parkolás is 15-20 Euró/nap költséggel oldhat meg). Így egy - bár Füssenhez tartozó - közeli település részen (See) foglaltunk szállást. Panzió, reggelivel. A reggeli fontos, nem kell közértekkel küzdeni, általában hűtőszekrény csak a nyaraló apartmanokban van, ezeket pedig csak általában min. egy hétre adják ki. A panzió egy tó partján volt, ami egy jó kis reggeli és esti sétára is egy nagyon kellemes lehetőséget adott.

Na de vissza Füssenhez. Itt is a parkolás ad nagy problémát. Mint azt már korábban említettem, Németországban tett túráim alkalmával mindig a parkolás okozta a legnagyobb gondot. Vagy a megnézendő hely közelében kell parkolni, akkor elég nagy összegeket kell kifizetni, vagy messzire lehet parkolni, onnan elég sokat kell begyalogolni mondjuk a városközpontba. Itt találtam egy jó megoldást. A Tiroler str-n van egy kis templom (Kirche Unserer Lieben Frau am Berg), az előtt van egy kis járda hely, ahol nem szoktak parkolni, korábban is tudtam ott parkolni, ingyenes és közel van a belváros.

Most egy jó sétát tettünk a feleségemmel a városközpontban, felmentünk a várba, sétáltunk a Lech partján.

Erre a napra Füssenből ennyi jutott, mivel még máshová is mentünk.

- Weissensee:

- ennek a tónak a partján szálltunk meg (Weissensee). Itt nagyon élesen látszik, hogy hol kezdődik az Alpok: a tó északi partján már szelíd dombvidék van, a déli parton egy magas sziklafallal kezdődnek az Alpok. Itt egy szép vízesés is található.

Beszámoló FotóalbumITT található!







- Füssen:















     - Walderlebniszentrum Ziegelwies, Der Baumkronenweg (lombkorona ösvény):

Beszámoló Fotóalbuma ITT található!

Ide viszonylag nehezen jutottunk el, nem az elhelyezkedés, hanem más miatt. Első nap (vasárnap), nagy volt a tömeg, nem találtunk parkolót (a parkolás egyébként is probléma szinte mindenhol). A második nap (hétfőn), kiderült, hogy tervszerű karbantartás! van és egész nap zárva vannak. A 3. nap (kedden) egész nap esett az eső. A 4. nap elindultunk Garmisch-Partenkirchen felé, na akkor sikerült bejutni.

Valahogy az tűnt fel (miért is?), hogy nem magyar módra készült. Van normális parkoló (a német oldalon kicsi, az osztrák oldalon elég nagy), nem csak az ösvény van, hanem a fogadó épületben kiállítások vannak erdészeti, geológiai témákban, oktatási termek, nem pottyantós WC-k, stb. A lombkorona ösvényt mi a német oldalról közelítettük meg, mivel ott szintben lehetett rájutni a lombkorona ösvényre (a felesége már nem nagyon szeret lécsőt mászni), az osztrák oldalon viszont fel kell jönni a szintjére.

Amúgy magát a lombkorona ösvényt nem igazán tartom nagy durranásnak, kissé magasabban sétálhatunk, mint a talaj szinten (pedig az első diplomám erdőmérnöki, jobban is érdekelhetne a dolog). Kissé jobb a kilátás a hegyekre. Viszont a közepe táján országot válthatunk, ott van a német-osztrák államhatás (az oldalán réz D és Ö jellel), az ösvényen felfestve (a feleségem pont ott áll).

Az utolsó képen látni, hogy előzően mekkora eső esett, a folyó parti sétányok le is voltak zárva.

Látszott, hogy német alapossággal építették meg, karbantartás is van, szerintem gyerekkel ajánlható a megtekintése, ha nem is kulcsfontosságú.








az országhatár
az országhatár
a Lech folyó


Kempten:

Beszámoló Fotóalbuma ITT található!

A délnyugat-bajorországi Kempten (Allgäu) az Allgäu-vidék központja, az egyik legrégebbi iskolaváros Németországban. Alapvetően nem egy elsődleges úti cél, mi ide úgy kerültünk, hogy ezen a napon eléggé esős volt az idő Füssen környékén és így egy kicsit elfelé húzódtunk az Alpoktól (észak felé), és szerencsénk volt, mivel itt napsütéses volt az idő.

Alapvetően az a legpraktikusabb, ha a St. Lorenz bazilika környékén parkolunk le, mivel itt koncentrálódnak a főbb látnivalók. 

A templom mellett elhaladva eljuthatunk a hercegapátok hatalmas rezidenciájához (Residenz). Korábban a magas rangú egyházi személyeknek világi hatalmuk is volt, jelen esetben azért volt szüksége az apátnak, hogy a birodalmi tanács tagjaként részt vehessen a törvényhozásban. A XVIII. században azonban ez a kettős hatalmuk megszűnt és csak az egyházi maradt (a leírások szerint az érintett személyek hatalmas kárpótlást kaptak ezért). 

Itt egy igen érdekes dolog történt velünk: amikor megkérdeztük a pénztárost, hogy egyáltalán van e valami megnézni való a kastélyban, közölte, hogy igen, majd fogta és becsukta a kastély ajtaját és a pénztárt, majd közölte, hogy kövessük (2 x 2,50 euró volt a jegy / 2023). felmentünk az 1. emeletre és meglepve láttuk, hogy 8-10 szobát meg lehet tekinteni (berendezések nélkül csak a szobák). Itt tartott egy magán tárlatvezetést nekünk, részletesen ecsetelte a tudnivalókat tökéletes angolsággal. A termek főleg rokokó stílusúak voltak, a végén egy terem barokk. Azon lehet morfondírozni, hogy ezek a stílusok szépek vagy sem, de maga a tény hogy meg tudtuk nézni, nagyon jól esett. A Rezidencia egyébként iszonyatosan nagy, az egyik legnagyobb amit láttunk  (nem tudom milyen feladatokkal töltötték meg anno), jelenleg mindenféle állami hivatalok vannak benne.

A Rezidencia után még egy jót sétáltunk a városban, tetszett a városháza, de amúgy nem egy túl érdekes hely. Ennek ellenére azért javaslom a Rezidencia megtekintését, ha valaki erre vetődik.

Basilika St. Lorenz
Basilika St. Lorenz
Basilika St. Lorenz
Residenz
Residenz
Residenz
Residenz
Residenz
Residenz
Residenz
Residenz
Kastélypark
Katélypark
Mühlrad Brunnen
Rathaus
Rathaus


Leutkirch im Allgäu, Schloss Zeil:


A Schloss Zeil a Waldburg-Zeil hercegek leszármazottainak rezidenciája Leutkirch im Allgäuban. Valószínűleg ez is egy olyan kastély, amit a magyarok nem igen látogattak meg eddig. Én is csak a miatt iktattam be, hogy jó volt egy megállónak haza felé. Szerencsére jól tettem, mivel rendkívül szép volt és a fekvése is pazar. Egy dombtetőn helyezkedik el és az egyik képen látható, hogy ha a kert végébe érünk, milyen kilátás tárul elénk. Annak ellenére, hogy magánkastély - jelenlegi tulajdonosa Erich Fürst von Waldburg zu Zeil and Trauchburg (Erich von Waldburg-Zeil kiterjedt vállalati konglomerátumot irányít. Körülbelül 10 000 hektár erdővel és mezőgazdasági területtel a család Németország egyik legnagyobb magánbirtokosa, és jelentős erdőterületekkel is rendelkezik Argentínában) - a park és a kastély udvara egész évben látogatható. Külön figyelmet érdemel a nagy felületű füves rész, bármely angol kertésznek dicsőségére válna ez a nyírás, olyan, mintha minden egyes szálat külön lemértek volna és egyenként méretre vágták volna. A fűvel kapcsolatban az is érdekes volt, hogy a kastélyon kívül, ameddig elláttam, ugyanígy le volt vágva mindenfelé. Ugyancsak figyelemre méltó a kastély udvarán lévő szökőkút (amelyet Maximilian Rueß készített 1982 és 1989 között). A szökőkutakról készítettem egy kis videót, a víz mozgásban szép.
Szerintem az egész környezet megtekintésre érdemes!

beszámoló fotóalbuma ITT látható!



















Lindau am Bodensee:

Lindaut azért tettem be ide, mivel fent jeleztem, hogy vitatott a hozzátartozása az Allgäu régióhoz, de a Wikipedia német változata szerint (ITT) nyugat Allgäu része. Hát legyen.


Végre elérkeztünk fő  úti célom egyik állomásához (az egyik a Bodensee körüli látványosságok megtekintése, a másik Észak Svájc). Már többször végig mentem a tó északi oldalán húzódó főúton, de csak ennyi (ide erősen elférne egy autópálya). Miután jó időben megérkeztem e napi szállásomra, gondoltam bemegyek Lindauba. Olyan szempontból jól döntöttem, hogy nagy kiterjedésű látnivaló nincs, az Óváros a szigeten található, viszonylag könnyen bejárható. A kocsit a vasútállomás mellett tettem le (fizetős) és onnan gyalogoltam be a szigetre. Ide be lehet jutni autóval és gyalog egy hídon, valamint van egy vasúti híd is. Az autós híd után, már a szigeten, van egy nagyon szép park is. Itt volt egy kis csalódásom, de ezzel kapcsolatban (mármint a vasúttal kapcsolatban) csak magamat okolhatom, mert a térképen pont úgy nézett ki a vasút vége, mintha onnan kompra tették volna a vonatot, de valójában nem. Egyrészt egy vonat hosszú, másodszor mert minek, vágányokon jól körbejárható a tó, ráadásul Ausztria szó szerint egy ugrásra van. Igazából ez semmit nem befolyásolt a várossal kapcsolatban. Maga a város közepesen érdekes, kiemelt látnivalója nincs, maga a kikötő látványos a világító tornyával. Arra nagyon jó, hogy egy tóparti kikötővárosban egy jót sétáljunk. Viszonylag későn mentem vissza a kocsihoz, így elcsíptem pár nagyon szép alkonyi szituációt.

A beszámoló fotóalbuma ITT látható!


a régi Városháza
a régi Városháza










a nyolcadik hattyú az anyján ül




Mindelheim, Mindelburg:


Ezen a napon elindultam haza felé Svájcból, így kisebb jelentőségű helyeket iktattam be, amiket viszonylag gyorsan meg lehet nézni és nincs nagyon messze az autópályától. Nos ez a hely pont ilyen volt. Mindelheim az Unterallgäu része. Nagyon kis hercig vár, a bejáratnál vendéglővel. A wiki szerint nagyon régi alapítású, 1100 körüli. Persze többször elpusztult és újjá építették. 1949/50 között katonai kórházként működött, 1950-től W. Sachon kiadó részére bérbe adták. 2020-ben lejárt a bérlet és a kastély visszakerült Mindelheim városhoz. Az Állami Műemlékvédelmi Hivatal szerint Mindelburg 2021 októbere óta hivatalosan is „nemzetileg fontos műemlék”. Jelenleg azt tervezik, hogy egy nagyobb felújítás után teljesen nyitva lesz és egy helytörténeti múzeumot fognak kialakítani. 
Jelenleg, azon kívül hogy nagyon látványos, fel lehet menni a 24 m magas toronyba és onnan nagyon szép látképet kapunk. Lefelé óvatosan, a csigalépcsőn egyesek könnyen megszédülhetnek. 

beszámoló fotóalbuma ITT látható!












Pfronten, Allgäuer Schmetterling-Erlebniswelt:

Ide eredetileg azért jöttünk, mert úgy volt, hogy az unokám is velünk jön, de végül nem tudott eljönni. Itt volt egy kis félreértés, mivel a honlapon azt írták, hogy 1 Euró/főért lehet időpontra foglalni helyet, mivel csak korlátozottan engednek be látogatókat, hogy a lepkékkel való együttlétet jobban kiélvezhessék a látogatók. Sajnos ez nem így volt. Vasárnap voltunk itt, éppen e miatt foglaltunk időpontra belépőt, de úgy láttam, hogy csak boldogot és boldogtalant engedtek be, így meglehetősen nagy volt a tömeg. E miatt úgy érzem, hogy felesleges foglalni helyet, mivel nem tartják be az ígéretüket. Amúgy érdemes megnézni, nagyon szépek a lepkék csak nagyon nehéz fényképezni őket, repkednek össze-vissza, ha leszállnak, akkor becsukják a szárnyaikat, esetleg repkedve gyűjtögetik a nektárt. Az sok embernek tetszett, hogy a lepkék leszállnak rájuk. Lehetett látni egy keltetőt, ahol a gubóból kikelnek a lepkék és szép lassan feltöltik a szárnyukat és kirepülnek a térbe.

Főleg gyerekkel javaslom megnézni.

A képekkel nem vagyok teljesen elégedett, nagy volt a páratartalom és a lepkék sem álltak modellt igazából.


























Schwangau:

     - Schloss Hohenschwangau:

A Beszámoló Fotóalbuma ITT található!

Ha már Schwangauban vagyunk, a Neuschwanstein mellett ez a kastély is kihagyhatatlan. Néhány érdekes tény: ezt a kastélyt a németek nagyobb becsben tartják, mint a Neuschwansteint (gondolom én), mivel az egy díszlet (tervezője is egy díszlettervező volt), míg ez egy valódi kastély, amit konkrétan használtak is. Az ottani túra kb 25 perc, az itteni 45 perc. Az ár: ott 15,00 Euró + 1,50 kezelési díj (on line vásárlás esetén), itt 21,00 Euró + 2,50 kezelési díj. Ezeknek meg biztosan okai is vannak. Itt ismét felhívom a figyelmet az előzetes jegyvásárlásra, ekkor lehet magyar nyelvű audiogide-t kérni, megéri. 

Néhány szó a történetéről. Ez sem túl régi kastély. Korábban állt itt egy kastély, azonban teljesen tönkre ment. 1832-ben II. Maximilian király (II. Lajos apja) megvásárolta a helyet és neogótikus stílusban kastélyt építtetett ide. Halála után II. Lajos birtokába vette a kastélyt és innen irányította a Neuschwanstein építkezését. II. Lajos nagy barátságba keveredett Richard Wagnerrel, itt egy vendégszobát is kialakítottak neki pazar kilátással a tájra. Néha esténként Wagner tematikus túrákat is tartanak. 

Most jönnek a figyelmeztetések, amelyek gyakorlatilag azonosak a Neuschwanstein-nél leírtakkal. Célszerű on line megvenni a jegyet, itt kevesebb vezetés van, mint a másikban, gyorsan elfogynak. Itt is pontosan kell érkezni, mivel ha valaki lekési a belépést, dobhatja el a jegyét és visszatérítés sincs.

Felmenni kétféle képen javasolt, mindkettő a P4-ből indul. Jobbra egy érdekes kápolna felől lehet feljutni, itt némi lépcsőzés is van. A kápolnát is meg lehet nézni. A másik a bal oldalon van, ez gyakorlatilag egy aszfaltozott út, itt mennek fel a lovaskocsik is (nem éri meg szerintem, mivel kb 10 perc alatt fel lehet sétálni). Mi az elsőn mentünk fel és a másodikon jöttünk le. Sajnos egész nap esett az eső, még jó, hogy az előző napon készítettem néhány képet napsütésben a kastélyról.

Itt sem lehet sem fotózni sem videózni, nagyon figyelnek rá.

Ha lehet rangsorolni, akkor a Neuschwanstein a kötelező, de Hohenschwangau a szebb és élvezhetőbb.
















     - Schloss Neuschwanstein

Beszámoló Fotóalbuma ITT található!

Elérkeztünk túránk egyik fő célpontjához  (valamint bakancslistás helyünkhöz). Ez a Neuschwanstein kastély. Sok mindent el lehetne mondani a kastélyról, én nem ezt teszem, inkább jó tanácsokat adnék a meglátogatásához.

Azért néhány szó szükséges magáról a kastélyról. Ez a három kastély egyike, amelyet II. Lajos bajor király építtetett (ez, Linderhof és a Herrenchiemsee). Az ugyanitt található Hohenschwangau nem tartozik ebbe bele, pedig az is királyi vár, de azt II. Lajos apja építtette és Ő csak az apja halála után vette tényleges használatba és onnan irányította Neuschwanstein építését. Az eredeti teljes neve ez volt: Neuschwanstein, Lohengrin, a Hattyú-lovag kastélya. Igazából egy álom kastély készült volna (állítólag még ma sem teljesen kész), ötleteket mindenhonnan szerzett. Nagy barátsága Wagnerrel is hatással volt az építkezésre. A National Geographic-on éppen kb 1 hónappal ezelőtt láttam, hogy nagyon sok termet gondosan restauráltak, így mi most a vadonatújnak látszó termeket tudtuk megnézni.

Walt Disney is erről a kastélyról mintázta Csipkerózsika kastélyát.

Akkor most lássuk a tanácsokat:

1. Miután a kastély honlapja alapján elérte azt  a maximumot, amit fogadni tud, nagyon gondosan meg kell szervezni a jegyhez való jutást (mi már kétszer lemaradtunk e miatt a kastélyról). Legjobb az interneten megvenni, végül is egy eléggé beszorított időtartamban van ott az ember, teljesen mindegy hogy milyen az időjárás, meg kell nézni. Itt gondosan kiválaszthatjuk az időpontot és olyan vezetett túrát is találunk, ahol magyar nyelvű audiogide-t lehet kérni (ezt hallgatva mindent megtudunk magyarul a kastélyról és II. Lajosról). Célszerűnek tűnik a 11:00 körüli időpont. Addig a szálláson befejezhetjük a reggelit, kényelmesen eljuthatunk Schwangauba és ott leparkolhatunk. Mindegy hogy melyikbe, nincsenek nagy távolságok, ezen a részen úgy is csak egy utca található. Aznapi jegyben ne reménykedjünk, főleg nyáron. Amúgy jegyet csak itt lent a Jegyirodában lehet venni, fent a kastélynál nem!!

2. A feljutás. Lehet gyalog is, de az körülményes és fárasztó is. Azon az úton, ahol a buszok közlekednek amúgy is tilos a gyalogos közlekedés. Lehet lovas kocsival is menni, de azok egyrészt drágábbak a busznál, másrészt nem mennek olyan magasra, mint a buszok. Onnan további meredek gyaloglás szükséges. Célszerű tehát busszal menni, itt Shuttle Bus-nak hívják, a Jägerhaus mellett található. Itt kell jegyet venni és várni hogy jöjjön a busz. Sokszor tele van, nem kapni ülőhelyet. Elég magasra lehet vele feljutni, a végállomásról könnyen megközelíthető a Marienbrücke (kihagyhatatlan a kilátás miatt) és a kastély is. Ekkor egy kicsit lefelé kell menni, majd egy kis emelkedő után ott is vagyunk a kastélynál. Célszerű a hidat visszafelé beiktatni, mivel úgy láttam, hogy a buszról lejövő tömeg először oda megy és a zsúfoltság miatt nem igen lehet élvezni a tájat és a kastély pazar látványát. Visszafelé azzal kell szembesülni, hogy a buszoknak nincs menetrendjük (ez ki is van írva) és ha jön, akkor le lehet menni vele. Úgy láttam, hogy csúcs időben három busz is megy, így nem sokat kell várni a következő lehetőségre.

3. A kastély. Mint írtam, csak meglévő jeggyel lehet bejutni. Már a kaputoronynál van egy szűrés, így az udvarra is csak jegy birtokában lehet bejutni (itt van WC is). Most jön a leglényegesebb. Figyelni kell az elektronikus táblát, hogy a jegyünk alapján mikor jutunk be a a beléptető rendszeren keresztül a kastélyba. Erre durván 5 perc áll rendelkezésre (5 percenként! indulnak a csoportok). Be kell olvasni a vonal vagy QR kódol (a jegytől függően) és már mehetünk is. 5 perc múlva ez a lehetőség megszűnik és annyi. A jegyet ki lehet dobni és visszatérítés sincs. 

4. Visszafelé meg kell nézni a Marienbrückét és az ottani kilátást. Pazar!!

5. a kastélyban szigorún tilos fotózni és videózni, erre nagyon ügyelnek. Nagyon sok lépcső megmászására kell számítani (főleg csigalépcső).

Remélem minden érdekes információt leírtam. Erre mondják: ezt tényleg látni kell!!!!! Én meg egy bakancslistás helyet ki tudtam pipálni. 

A kastély meglátogatás után lehet egy jót ebédelni a sok étterem egyikében, egy jót sétálni az Alpsee partján. Szerintem nem célszerű összekapcsolnia a Hohenschwangauval, túl sok lenne egy napra (főleg ha van rá idő).

a cél



Marienbrücke




Marienbrücke





Pöllat szurdok

Neuschwanstein
Neuschwanstein
A Bajor királyi múzeum
Alpsee
Alpsee
Alpsee
Alpsee

Pillanatnyilag ennyit sikerült Allgäuból megnézni:

Vissza a főoldalra (katalógus)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése