Garmisch-Partenkirchen (2023), SzG3

 Vissza a főoldalra (katalógus)

Garmisch-Partenkirchen-ben igazából egyetlen jó van és ez az elhelyezkedése. Ráadásul még csak nem is város, pedig elég nagy területen fekszik. Ez Németország utolsó olyan települése (2023), amely regionális központ (egyben a központ fővárosa úgy hogy nem város - kissé képzavar) miközben a hivatalos titulusa Markt (Piac), Így is van kiírva a város táblákra Markt Garmisch-Partenkirchen (és nem Stadt). Ez van. Amúgy két település egyesítéséből jött létre 1935-ben, amikor is téli olimpiai hely lett, itt tartották az 1936-os téli olimpiát (legyen már valamilyen nagyobb település a helyszín). 

Ipara gyakorlatilag nincs (csak háziipar, kereskedelem), teljesen a turizmustól függ. Igen nagy volumenű az idős gondozás, nehéz helyet kapni a sok idős otthon ellenére. Viszont nagyon jó kiinduló pont a téli-nyári sportokhoz, kirándulásokhoz. München sincs messze (kb. 70 km), végig autópálya, könnyen ide lehet jutni akár egy napra.

Olvasva a wiki GP-ről szóló oldalát, csak egy híres szülöttet találtam, Richard Strauss, még egy intézet is foglalkozik vele (a többi név nekem nem mond semmit)

Főbb kiránduló célok:

1./ a Zugspitze csúcs. Ide fogaskerekű vasúttal ill. kötélpályán lehet eljutni. Érdekesség: maga a csúcs Ausztria és Németország között oszlik meg (a kisebb rész Ausztriáé), viszont a német rész is kétfelé oszlik a csúcson: kb fele GP-é, a másik fele Grainau-é (innen indul fel a csúcsra a nagykabinos felvonó)

2. A Partnach szurdok. Az eddigi legszurdokabb szurdok, amit láttam (egy újabb képzavar), pedig már láttan jó néhányat. A 4. képen látható arab nyelvű tábla a szurdok alsó bejárata előtt látható, valószínűleg az arabok nem ismerik a behajtani tilos táblát és a kocsijuk elszállításával kell megfenyegetni őket.

3. A Garmisch Classic. Kötélpálya rendszer, jó körtúra lehetőséggel.

Meg sok egyéb kötélpálya, télen rengeteg sífelvonó

A Zugspitze-t két oldalról is meg lehet kerülni és átjutni Ausztriába, ott is rengeteg látnivaló van. Az osztrák részről is megy fel kabinos felvonó az osztrák csúcs-részre, a másik oldalon található Mittenwald, ahonnan könnyen elérhető az osztrák oldalon található Leutascher Geisterklamm. 

Ezen kívül több kisebb.nagyobb szurdok, vízesés + a kötélpályák találhatóak viszonylag közel, végig kell nézni a térképet. 

Vissza a főoldalra (katalógus)

Garmisch-Partenkirchen, Partnachklamm (2023), SzG3

Vissza a főoldalra (katalógus)

A Beszámoló Fotóalbuma ITT található!

Míg Füssen esetében az épített látványosságok (kastélyok) voltak terítéket, Garmisch-Partenkirchen esetében a természeti szépségek kerültek előtérbe. Az már a korábbi bejegyzéseimből is kitűnhetett, ha van a közelben egy szurdok, akkor igyekszünk meglátogatni. Most is ez történt, ahogy Füssenből átjöttünk ide, még egy szurdok belefért abba a napba. Ez a Partnachklamm.

Már sok szurdokot láttam, de ez mindent visz. A korábban kissé panaszolt esős idő itt a jobbik oldalát mutatta, ilyen víztömeget még semelyik szurdokban nem láttam (ez főleg a videón látható jól). Szó szerint mindenhol víz volt, a patakban tombolt az áradat, vízesések tömkelege zúdult le a sziklafalakon, ahol nem volt vízesés, ott is permetezett (vagy szakadt) a víz.

Na de vissza az elejére. Most sem fogok magáról a szurdokról írni, egyszerűen meg kell nézni, ezen a környéken szó szerint kihagyhatatlan!!

Akkor jöjjenek a tanácsok.

Sokszor nem lehet alap információkhoz jutni, mi is azt képzeltük, hogy fel lehet menni autóval a bejáratig. Ez nem így volt, le kellett parkolni a Sístadion (Olympia-Skistadion) mellett. Ez önmagában nem baj, csak az időtervezésnél okoz problémát. Ugyanis innen fel kell sétálni a pénztárig, ami nem megerőltető, kb 1,5 km egyik irányba. Tulajdonképpen egy alig emelkedő úton kell felsétálni a bejáratig, meg a táj is szép, de plusz időt kell rászánni. A pénztárnál meg lehet venni a jegyet, de ezzel még nem végeztünk, mivel a bejárat nem ott van. Onnan még kb 300 m-t előre kell sétálni és ott egy beléptető rendszeren keresztül lehet bejutni a szurdokba (tehát még véletlenül se dobjuk el a jegyet a pénztár után azzal, hogy már megvettük a belépőt!).

Célszerű egy vízhatlan műanyag esőkabátot (teljes hosszúságút) vinni, mert hiába van az út bevájva a sziklába, ill. alagutakon visz keresztül, garantált az elázás. Főleg a fényképező gépeket kell védeni. 

Ha ezeken túljutunk, akkor kezdődhet a csoda, itt ez nem túl elcsépelt szó. 

A végére egy utolsó tanács. Ha alulról megyünk felfelé a szurdokban, jó tudni, hogy a felső végén is van egy beléptető kapu. Oda nem tudom, hogy hol lehet jegyet venni. A lényeg, hogy a szurdok vége felé becsatlakozunk egy kissé meredeken felfelé vivő hosszabb alagútba, oda már nem érdemes bemenni, mivel az csak a felső kapuhoz visz (ott egyébként ki is lehet menni és körben visszamenni az elejéhez) és semmi újabb, érdekes látnivaló már nincs ott. Az alagút elejénél célszerű visszafordulni. A beléptető kapun keresztül természetesen ki is lehet menni és utána le lehet sétálni a parkolóig. 

Vissza a főoldalra (katalógus)